Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak

A KSH friss adatai szerint tavaly csak 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es adat. A kamatoknál szerencsére már látható a csökkenés. Idén sorfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, ám a szereplők még óvatosak: ahhoz, hogy 2024-ben érdemben nőjön az otthon-építési kedv, még szükség van egy lökésre, további érdemi kormányzati ösztönzőkre – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Továbbra sem tért magához a lakáspiac: 2023 egészében 18.650 új lakás épült fel, ami 9,2 százalékos visszaesés a 2022-höz képest. Ez ugyan a piac által vártnál kisebb zsugorodás, de így is jelentős csökkenés. Még borúsabb a kép, mert a 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már meg ugyanis a 28,2 ezer darabos újlakás átadással jellemezhető 2020-as csúcsévet.

„A gazdaságpolitikai döntéshozóknak nagyon gyorsan lépnie kellene egy újabb, érdemi ösztönzővel a lakástámogatási fronton, hogyha azt szeretnénk, hogy már akár 2024 második felében a korábbi évekhez hasonló mértékben induljanak lakossági beruházások. A CSOK Plusz fontos, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak. A minap közzétett adatok alapján az első egy hónap alatt meghaladta ugyan az ezret a CSOK Pluszt igénylők száma, de a 2015 nyara óta 240 ezer csok támogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám” – következtet Markovich Béla.

A CSOK-rendszer átalakítása rövid távon nem javítja 2024-es év lakásépítési kilátásait, mert ehhez alacsony kamatok és emelkedő reáljövedelmek is szükségesek: Markovich szerint az minden esetre kedvező jel, hogy „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat”.

A rossz alaphangulatot 2023-ban csak fokozta, hogy az államkötvények egyre magasabb kamatai látványosan elvonták befektetői pénzeket is a lakáspiacról. A tehetősebb rétegek egy része döntött ingatlan-portfóliójának karcsúsításáról, akár úgy, hogy igyekezett akár el is adni befektetésre vett lakását és a kiadásnál manapság sokkalta többet hozó állampapírba forgatta a pénzt, további kínálatot generálva a piacon, mérsékelve a tényleges adásvételi árakat.

Jelenleg egyértelmű, hogy a 2024-es tavaszi építési szezon közeledte ellenére nem látszik óriási mozgolódás: az építési vállalkozók és a lakosság is kivárnak. A kamatoknál szerencsére már látható, kézzelfogható a csökkenés. A szereplők emellett reménykednek abban is, hogy a kormány valamiféle támogatást indít a közeljövőben a CSOK Plusz-on felül is, mert az bőkezűbb ugyan, mint a korábbi rendszer, az értékhatárok is magasabbak, de csak a fiatal, gyermekes, vagy gyermeket tervező házasoknak segít. Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak – jegyezte meg Markovich Béla.

Fotó: pexels